: A FEJTETEVESS�GR�L - a rovar demokrata, de irtani kell!

A fejtet� 3-4 mm hossz� rovar, amely sz�n�t a haj sz�n�nek megfelel�en v�ltoztathatja! A n�st�ny naponta 6-8 ov�lis alak�, apr�, gy�ngyh�zf�ny� pet�t (serk�t) rak a hajsz�lak t�v�hez, els�sorban a hal�nt�k-�s tark�t�jra. A tet� a serk�b�l 6-8 nap alatt kel ki. A fejtet� mindig a hajban marad, l�baival a hajsz�lakon kapaszkodik �s a fejb�r�n kereszt�l, v�rsz�v�ssal t�pl�lkozik. Serk�it a fejb�rh�z k�zel, a hajsz�lak t�v�re cementszer� anyaggal ragasztja, mert azok a tet� kikel�s�ig a fejb�rt�l alig t�volodnak el.

Minthogy a haj egy h�nap alatt kb. 1,5-2 cm-t n�, ez�rt a serk�nek a fejb�rt�l val� t�vols�g�b�l megk�zel�t�leg meg�llap�thatjuk, hogy mikor keletkezett a fert�z�s. Szaporod�suk ar�nylag gyors, egy n�st�nyt�l ak�r 200 ut�d is sz�rmazhat, teh�t az eltetvesed�s viszonylag gyorsan bek�vetkezhet. Ennek ellen�re egy-egy fejen – ha csak nem nagyon elhanyagolt – ritk�n van 5-10 tet�n�l t�bb. Kiz�r�lag az ember v�r�t sz�vja, naponta 6-12 alkalommal. Az �hez�st rosszul t�ri.

Terjed�s�k f� lehet�s�ge a k�zvetlen �rintkez�s! A gyermekek a fej�ket �sszedugj�k, sugdol�znak, a j�tsz�t�ren birk�znak, az iskol�ban verekszenek, a hajuk �ssze�r �s ezzel lehet�s�g ny�lik a fejtetvek �tv�ndorl�s�ra. Otthon a tetves gyermek kistestv�r�t �leli �t, aki m�snap az �vod�ban pajt�saival dugja �ssze a fej�t. �gy a legtiszt�bb csal�dba is k�nnyen beker�lhetnek a fejtetvek. Sz�ls�s�ges esetekben a tetves sapka felv�tel�vel vagy ilyen f�s�, esetleg hajkefe haszn�lat�val ugyancsak �tvihet� a fert�z�s.

Felder�t�s�k nem k�nny�, mivel a v�rsz�v�s nehezen vehet� �szre, ugyanis a viszket�s a befecskendezett ny�l hat�s�ra csak 15-30 perc m�lva jelentkezik. A fejtetvess�gre igen gyakran a gyermek f�le k�r�li vakar�dz�s h�vja fel a figyelmet. Ilyenkor a hajat laz�n sz�tbontva meg kell vizsg�lni. Am�g csak elv�tve akad �l� tet�, azt neh�z megtal�lni, viszont a hajsz�lakon er�sen tapad�, f�nyl�, �ttetsz� sz�n� serke k�nnyen felismerhet�. S�r� fogazat� f�s�vel a tetvek a hajb�l k�nnyen kif�s�lhet�k �s szabad szemmel is j�l �szrevehet�k.

El�fordul�suk legink�bb a gyermekk�z�ss�gekben �szlelhet�. Igen gyakran az er�sen tetves gyermek lehet kiindul� forr�sa egy eg�sz k�z�ss�g (pl. oszt�ly) eltetvesed�s�nek, ami �ltal�ban iskolakezd�skor tapasztalhat�.

�rtalmuk els�sorban a viszket�s �s vakar�z�s, amely felsebzi a b�rt �s ennek k�vetkezt�ben m�sodlagos b�rgyullad�s alakulhat ki. A fejtet� fert�z� betegs�get nem terjeszt.

Irt�suk ar�nylag egyszer�. Ez�rt, ha gyermek�nk fejtetves, nem kell k�ts�gbe esn�nk, ugyanis a gy�gyszert�rakban beszerezhet� tet�irt�szerek (Nittyfor, Pedex, Nix) a tetveket �s a serk�ket r�vid id�n bel�l biztosan elpuszt�tj�k!

A tet�irt�szerek haszn�lata el�tt, a szok�sos m�don samponnal el�sz�r mossuk meg a gyermek haj�t, ezt k�vet�en alaposan �bl�ts�k le, t�r�lj�k meg �gy, hogy nedves maradjon, majd a kezel�st – a tet�irt�szerhez mell�kelt haszn�lati utas�t�s el��r�sai szerint (!)– gondosan v�gezz�k el. A Nittyfor �s Pedex tet�irt� hajszesz haszn�latakor a k�vetkez�ket vegy�k figyelembe. Hajmos�s ut�n a hajas fejb�rt �s a hajat gondosan nedves�ts�k �t, majd d�rzs�lj�k be. Ezut�n v�rjuk meg, am�g a hajszesz a hajra r�sz�rad. (Ez az id� a felvitt mennyis�gt�l f�gg�en: 5-15 perc). �gyelni kell arra, hogy a tet�irt�szerek ne ker�ljenek a szembe, mert k�t�h�rtya gyullad�st okozhatnak. A gyermek csukott szem�t vatt�val kell v�deni. Kisebesedett b�rfel�letre nem szabad alkalmazni. A k�sz�tm�nyek tet�irt� hat�sukat a k�vetkez� fejmos�sig (ak�r n�h�ny h�tig!) meg�rzik �s a hajra r�ker�l� fejtetveket m�g azok megteleped�se, elszaporod�sa el�tt biztosan elpuszt�tj�k.

A tet�irt�szeres kezel�st�l a serk�k is biztosan elpusztulnak. A hajsz�lon megtapad� �letk�ptelen serk�ket azonban az �letk�pesekt�l rendk�v�l neh�z megk�l�nb�ztetni. Ez�rt az elpusztult serk�ket a kezel�s ut�n a gyermek haj�r�l t�vol�tsuk el, ugyanis a serkementess�g jelzi, hogy a kezel�s sor�n gondosan j�rtunk el. Mivel a serk�k a hajsz�lakhoz –a vegyszereknek �s a fizikai hat�soknak egyar�nt ellen�ll� – cementszer� anyaggal r�gz�lnek, ez�rt az elpusztult serk�k elt�vol�t�sa gyakran nem k�nny�.

Megk�s�relhetj�k az elt�vol�t�st ecetbe m�rtott s�r�f�s�vel, vagy �gy, hogy a serk�t a hajsz�lr�l k�t k�rm�nkkel, esetleg csipesszel leh�zzuk, vagy egyszer�en lev�gjuk a hajsz�lat. N�h�ny serke elt�vol�t�sa az ut�bbi m�don nem okoz k�l�n�sebb neh�zs�get. A f�s�n, kef�n tal�lhat� fejtetvek n�h�ny perces forr� v�zbe m�rt�ssal, a sapk�n lev�k pedig mos�ssal puszt�that�k el.

Megel�z�s�k egyik leghat�konyabb t�nyez�je a sz�l�i gondoskod�s!

Vegy�k figyelembe, hogy szem�lyes tapasztalatinak hi�nya miatt gyakran magunk sem vessz�k �szre, ha a gyermek az �vod�b�l, az iskol�b�l vagy a ny�ri t�borb�l tetvesen �rkezik vissza, ez�rt a k�z�ss�gbe tetvesen engedj�k el.

Ha viszont nem figyel�nk fel arra, hogy gyermek�nk (k�l�n�sen a f�le k�r�l) gyakran vakarja a fej�t, otthon nem ford�tunk kell� gondot a rendszeres haj�pol�sra, a hajmos�sra �s f�s�l�sre, �gy a hajra ker�lt fejtet� k�nnyen �s gyorsan elszaporodhat.

Ez�rt a gyermek tiszt�lkod�s�nak, f�s�lk�d�s�nek rendszeres ellen�rz�se nagyon fontos. Id�r�l-id�re vizsg�ljuk �t a gyermek haj�t, nincs-e benne �l� tet� vagy serke.

Ha gyermek�nk olyan k�z�ss�gbe j�rna, ahol fejtetvess�gr�l hallunk, a Nittyfor vagy Pedex tet�irt� hajszesznek a fejmos�s ut�ni alkalmaz�sa biztosan megg�tolja a h�vatlan vend�gek megjelen�s�t �s a k�vetkez� hajmos�sig biztos�tja a tet�mentess�get.

T�ves hiedelem, hogy a tetvess�g csak piszkos, elhanyagolt csal�dokban fordul el�. Vegy�k tudom�sul, hogy a tet� „demokrata"! Nincs tekintettel korra, nemre beoszt�sra, rangra �s vagyonra, egyszer�en t�pl�l�k�t, a v�rt keresi. Fejtet�vel teh�t b�rki fert�z�dhet, restellni csak azt kell, ha valaki eltetvesedik, mert nem t�r�dik gyermeke gondoz�s�val. Megkapni teh�t nem sz�gyen, de eltitkolni, nem kezelni, tov�bbadni �s ezzel a k�z�ss�get vesz�lyeztetni nemcsak sz�gyen, hanem felel�tlens�g is.

Gyermekk�z�ss�gekben a v�d�n�k rendszeres id�k�z�nk�nt ellen�rzik a fejtetvess�get �s sz�ks�g eset�n a kezel�seket is elv�gzik, amelyben indokolt esetben az �llami N�peg�szs�g�gyi �s Tisztiorvosi Szolg�lat v�rosi int�zetei is k�zrem�k�dnek.

Forr�s: www.weborvos.hu/cikk.php